A Kornati szigetcsoportban 147 sziget, szigetecske és szikla látható, a legnagyobb ilyen fajta archipelágus az adriai tengerparton. A szigetcsoport észak-nyugati részén, a nyílt tengernek kitéve, a szigetek partja nagyon meredek, amelyet legjobban a Klobucsar (80m magas), Mana (65m magas) és Rasip Veli (64m magas) szigetek ábrázolnak. A szigeteken nincsenek vízforrások vagy patakocskák, mivel a sziklák mészkő eredetűek.

Plitvice szinte fogalom Európában. Horvátország egy erdős hegyekkel körülölelt völgyében kisebb szintkülönbségekkel tizenhat élénk kékeszöld színű tó található. A kivételes szépségű, számos vízeséssel, gazdag növény- és állatvilággal, friss levegővel, kényelmes szálláshelyekkel megáldott parkot évente közel egymillió természetkedvelő keresi fel.

A Krka folyó a Dinári-hegység nyugati oldalán ered, és Šibenik mellet ömlik a tengerbe. Ezen az úton keskeny és mély kanyonokon keresztül folyik, a sziklás akadályokat pedig gyönyörű vízeséssekkel küzdi le, melyek közül két 10m magasat a folyó felső részén tekinthetünk meg. A szépségei miatt a Krka folyó sok látogatót vonz magához, akik a világ minden részéből érkeznek. 1990-ben több mint 400 000 látogató volt.

Zadar háromezer éves horvátországi város. Zadar a régió központja, amelyben Horvátország északi és déli része találkozik. A városnak gazdag szellemi és anyagi kultúrája van, de a turisztikai hagyomány és identitása napjainkból ered.

A Velebit hegy legmagasabb csúcsa (Vaganjski csúcs, 1758m) és az Adriai tenger között, 95km² területen fekszik a Paklenica nemzeti park. A legérdekesebb jellegzetességei a Velika és Mala Paklenica monumentális kanyonjai, amelyeknek meredek sziklacsúcsai 400m magasak, és Paklenicát világhírűvé tették az alpinisták számára.

Az Észak Velebitet 1999. június 9-én nyilvánították ki nemzeti parknak. Ez a terület a számos karszt jelensége, a gazdag élő világa és természetes szépségei miatt kapta ezt a címet. A park területe csak 109km², ezen belül található a Hajdučki és Rožanski kukovi rezervátum, amelyben idáig több mint 150 barlangot találtak. A legismertebb közülük a Lukina jama (Luka barlangja), egyike a legmélyebb barlangoknak a világon, melyet 1999-ben fedeztek fel.

A park 57km²-en terül el, a legnagyobb részén 30,2km² a Vránai-tón helyezkedik el, amely északnyugat-délkelet irányban fekszik, párhuzamosan a tengerparttal, amelytől egyes helyeken alig egy km-re van. Az elhelyezése és jellegzetességei miatt egyedi Horvátországban, de Európában is.